Ligeti sodrómoly

Ligeti sodrómoly
Pandemis heparana
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Tagozat: Cossina Altagozat: Cossina Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea) Család: Sodrómolyfélék (Tortricidae) Alcsalád: Tortricinae Nem: Pandemis Faj: P. heparana
Tudományos név
Pandemis heparana (Denis et Schiffermüller, 1775)
Hivatkozások
Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ligeti sodrómoly témájú médiaállományokat és Ligeti sodrómoly témájú kategóriát.

A ligeti sodrómoly vagy májszínű rügysodó (Pandemis heparana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Megtalálhatjuk egész Európában, valamint Ázsiában az alpi hegységrendszertől északra Koreáig, Kínáig és Japánig. A hegyekben 3600 méter magasra hatol fel. Hazánkban mindenütt elterjedt, de az ország melegebb részein gyakoribb, mint a hűvösebbeken.

Megjelenése

Szárnyán kifelé fehéredő vörösesbarna csíkok követik egymást. A szárny fesztávolsága 16–24 mm.

Életmódja

Hazánkban évente két nemzedéke fejlődik ki (irodalmi adatok szerint lehet egy harmadik is). A fiatal hernyók telelnek át a fák koronájában egyesével szőtt gubóikban. Rügyfakadáskor a zöld növényrészekre húzódnak, és május végére fejlődnek ki. Az összesodort levelek között bábozódnak, és első nemzedékük zömmel júniusban rajzik. A nyári nemzedék hernyói július–augusztusban fejlődnek, és a nyári lepkék augusztus végén–szeptember elején rajzanak. Ezek utódai telelnek át.

A hernyók nagyon polifágok; Magyarországon a következő gyümölcsfajokon mutatták ki őket:

• alma,
• körte,
• birs,
• naspolya,
• mandula,
• kajszibarack,
• őszibarack,
• szilva,
• cseresznye,
• meggy,
• szamóca,
• málna,
• vörös ribiszke,
• fekete ribiszke,
• galagonya,
• kökény.

Európában ezeken kívül számos egyéb fán és cserjén megélnek. Első generációja hazai gyümölcsöseinkben a tavaszi molyegyüttes leggyakoribb fajai közé tartozik. A második nemzedék hernyói a hozzászőtt levél védelmében az érő gyümölcsök felületét rágják. A rágás sekély, de olykor igen kiterjedt, szabálytalan alakú.

Források

• Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)  
• Növényvédelem